03.27.09
Brandon Hackett – Isten gépei
Újabb olvasási élménnyel gazdagotam, amit megosztanék másokkal. Ez nem kritika, hanem véleménnyilvánítás, és igazából sok hozzáadott értéket nem teremt, inkább azokhoz szól, akik olvasták a művet.
Érdekelne, hogy ki hogyan vélekedik az Isten gépeiről.
Nos:
Figyelem, spoilerveszély!
Ami az első benyomást illeti, a Poszthumán döntést jobb volt kézbe fogni. (Igazság szerint, az utolsó benyomást illetően is.) Jobban tetszett a kötése, a papír minősége, simulékonyabb volt. Belbecs tekintetében nem észleltem különösebb változást. Ugyanúgy visszaköszöntek a vaskos bekezdések, amelyek elsőre talán elrettentőek, ám ismert területre tévedve ezúttal könnyebben álltam fogyasztásukhoz.
A történet kapcsán nem akarok mélységekbe menni, az emberiség megmaradt túlélői kutatják a Manipulátornak nevezett különleges entitásokat, akik a Földről adott időpontban több másolatot is készítettek elszórva az univerzumban.
És most gondban vagyok, hogyan is fogjam meg a regényről bennem kialakult gondolatokat. Hogyan mondjam el, hogy annak ellenére, hogy figyelmet lekötő olvasmány, valahogy mégis lóg a levegőben.
A sztorit Kerti Szófia szemein keresztül E/1-ben követhetjük végig. És talán itt van az első pont, ami idegenné teszi a regényt. Kerti Szófia ugyanis olyannyira nem ember már, hogy nehezen hiszem el azt a fajta mentalitást, amit képvisel.
Ráadásul Szófia akár férfi is lehetett volna. Deviáns viselkedésével több helyütt arra hajazott. Sokszor volt olyan érzésem, hogy bizonyos információkat a főhős nem tudhatna, de mégis tud. Míg a Poszthumán döntésben a naplóbejegyzéses megoldás megmagyarázta ezeket (nagyjából), addig itt számomra nem volt elegendő még a gondolatátültetés sem a regény második harmadában.
A történetben a helyszínek lenyűgözőek, a hősök ide-oda ugrálnak közöttük és amolyan deus-ex machinaként mindig ott történnek a kulcsfontosságú dolgok, ahol épp vannak. Azt hiszem, ennek az ugrálásnak is betudható, hogy a törtnetet kicsit szétszórtnak éreztem. Olyan, mintha darabokból lenne összeollózva, csak nem plasztikázták el a hegeket.
Számomra eltűnt Bastien szándéka Szofi átváltoztatására. Vagy talán csak annyiról van szó, hogy bízott benne, ezután megkapja a csajt? A szingularitást elkerülő földnél történtek megint lógnak a levegőben. Úgy értem, Elijah és a többiek tudatának kilövése mi célt szolgált? Csupán az információ átmentése a túlélőknek a Manipulátorokról? Mert a tetthez képest nem durran nekem elég nagyot a végeredmény. Ezt követően az omega megnyilvánulása Szofi előtt a Manipulátorokról elsöpri a dolog lényegét.
Arra is gondoltam, hogy netán csak írói trükk, hogy legyen dráma is a regényben, de a másik Szofira való karakterváltásnál ne kelljen azon töprengeni, hogy most akkor melyik Szófia mit is tud.
Ami pedig a Maipulátorok mibenlétét, kilétét illeti, már az elejétől kezdve ott lóg a megfejtés a levegőben, de tény, hogy az ember olvassa a sorokat, miközben arra gondol: mondd már ki!
A fenti sorok után azonban be kell vallanom valamit. Az isten gépei akármennyire volt másabb (nekem gyengébb) a Poszthumán döntésnél, Hackettnek van egy olyan speciális képessége, amit irigyelhetek, és ami miatt bizton állíthatom, a következő könyvét is meg fogom venni.
Brandon Hackett stílusa, technoblablája összemosva a hétköznapiság és hősiesség határán egyensúlyozó karaktereivel gyakorlatilag képes lenne még a semmit is olvashatóvá tenni!
(De nem lehetne azokat a nagy tömböket törni még kicsit? 
)
asterdroid said,
March 27, 2009 at 1:10 pm
Egyetértek veled sok mindenben, például a főhős megformálásával kapcsolatban. Viszont a deviánsság nem annyira nemi jellegzetesség, ismerek eléggé deviáns csajokat. Ami Bastient illeti, talán kellett volna a dolog morális részével egy kicsi többet foglalkozni szerintem. És igen, a röpködés kicsit túl egyszerű, már-már banálisan oldja meg a helyváltoztatás problémáját. De szerintem is érdekes olvasmány.
raves said,
March 27, 2009 at 1:16 pm
Én ugye előbb olvastam az Isten gépeit, talán ezért nem tudok különbséget tenni a két regény között. Nekem mindegyik tetszett. Az igaz, hogy a PHD emberközelibb, emberibb léptékű, de éppen ezért nyűgözött le az IG világa
Az E/1-es hősökkel kapcsolatban viszont abszolút egyetértek mindkét regény kapcsán.
Akito said,
March 27, 2009 at 1:25 pm
Asteroid: jogos, a deviánsság nem nemi jelenség! Ez is mutatja, hogy zavarban vagyok a regény összhatását illetően, és tapogatózok az okok után. Nem tudom megmondani, hogy mi a baj, de valahogy döccen bizonyos helyeken.
asterdroid said,
March 27, 2009 at 1:27 pm
Igen, szerintem is jól felépíti Hackett a világot, melyben a történei játszódnak (az ugrálást kivéve). A Poszthumán döntés valóban emberközelibb és drámaibb is.
Akito said,
March 27, 2009 at 1:30 pm
raves: Igen, kíváncsi lettem volna, milyen benyomásom lett volna fordított esetben. Azt hiszem a PH jobban tetszett volna úgy is
Isten gépei vélemények 6. : Brandon Hackett blogja said,
June 6, 2009 at 2:58 pm
[...] Ódor Ákos blogja: http://akito.sfblogs.net/2009/03/27/brandon-hackett-%E2%80%93-isten-gepei/ [...]
Fragosus said,
April 18, 2010 at 7:36 pm
Nohh akkor 1 saját vélemény.
Épp kritikát írok a k9önyvről, és gondoltam végső simításként megnézem mások mit gondolnak róla.
Az ide-oda ugrálás időben és térben:
Szerintem pont azt szolgálja a könyvben, hogy bizonyos pillanatokban pillanthassunk be a különböző jövőképeknek a fejlődési állapotába. (Nyilván főleg a Vörös nap körül keringő földébe) Hiszen pont a fejlődés irdatlan volta miatt ezt nem lehetett lineárisan leírni.
Hog Kerti Szófia nem emberi mentalitást képvisel?
Szerintem teljes mértékben emberi a mentalitása, főleg az a rész, h. töpreng azon, h. ember-e még. Az meg h. infantilis…. Nem lehet minden könyv főhőse 1 komoly tudós.
A tudat kilövése.
Két opció volt:
Az 1ik mind elhalnak szép lassan belezuhannak a Manipulátorba
A másik, hogy eljuttatják a “kis” Szófiának a tudásanyagot.
Aminek a hatására például nem ugranak vissza 1 mikrougrással a hajó eddigi helyére, h. ők is simán meghaljanak.
Illetve Ugye ők nem tudhatták, h. mennyit fognak Tudni a megmaradt földön a Manipulátorokról, hiszen pont a Technológiai szingularitás miatt tudtak ilyen fejlettségi szintet elérni, Ami ugye a Bárka Földjén nem következett be.
Tehát tedd fel magadnak a kérdést Mit választanál ha lenne két lehetőséged.
A.: Meghalsz 1hét múlva, úgy h. senki se tudja rólad h. meghalltál.
B.: Meghalsz egy nap múlva, de addig papírra vetheted minden gondolatod, leírhatod az egész életed, és elbúcsúzhatsz azoktól, akik fontosak neked.
Melyiket választanád?
A poszthumán Döntést még nem olvastam így az azzal való összehasonlításról nem tudok véleményt mondani.
Nekem is volt pár “hibásnak” tetsző dolog a regényben, de összességében szerintem egy nagyon jó könyv
Üdv
Fragosus